1956-os hétköznapok

Így éltek akkoriban, avagy tudta-e…?

Puskás Ferenc maga alakította Puskás Öcsit Keleti Márton a „Csodacsatár” című filmjében.

1956. január 12-én Dunaharaszti alatti epicentrummal kipattant a XX. sz. legnagyobb magyarországi földrengése.

Az életszínvonal valójában a háború előttinek talán a fele volt; a fizetésért megvehető áruk minőségét tudatosan rontották.

A bányászok fizetése volt a munkások között a legmagasabb.

Állást változtatni csak a munkáltató jóváhagyásával lehetett, ha valaki távozott, az „önkényes kilépésnek” minősült, és büntették.

Élelmiszerárak 1956-ban (900 Ft-os átlagbérrel számolva)

1 kg kenyér         3 Ft
1 kg sertéshús    26,60 Ft
1 zsemle, kifli       0,40 Ft
1 kg burgonya     1, 60 Ft
1 l étolaj               21,60 Ft
1 kg cukor           10,60 Ft
1 l sör                  5 Ft   

Olimpikonok ellátmánya: különleges konzervek. A Budapesti Konzervgyár a következőkkel kényeztette a magyar olimpikonokat: paprikás csirke, gombás borjúborda, rizses borjúsült, „idei” zöldbab- és zöldborsó-konzerv. (Esti Budapest, 1956. április 23.)

1956 szeptemberében Kodály zenepedagógiai elveinek köszönhetően elindult az első budapesti zenetagozatos osztály Zuglóban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A nehezen megvalósítható „vas és acél országa” helyett az alumínium lett hangsúlyosabb, hisz bauxittermelésben hatodik-nyolcadikok voltunk a világranglistán, így a figyelem a „magyar ezüstre” terelődött.

Fotó: Ornicsay László
 
Az 1950-ben bevezetett abortusztilalom és gyermektelenségi adó eredményeként megszülettek a 45 utáni történelem legnépesebb „évjáratai”. A Ratkó-korszak elsős gyermekei elárasztották az iskolapadokat.

A lakáshelyzetre jellemző adat, hogy az egy szobára jutó lakosok száma 1955-ben: 2,64 volt, magasabb szám, mint a háború előtt! A falvakban és külvárosokban nem volt vízvezeték, és az ország teljes villamosítására még éveket kellett várni.

A magyar sport aranykorának egyik magyarázata, hogy így lehetett Nyugatra utazni. A sportolók az ÁVH szigorú felügyeletével utaztak, de így is be tudtak hozni olyan hiánycikkeket, mint nejlonharisnya, rúzs, óra, különleges ruhák.

1956 júniusában enyhült az utazási szigor, a kelet-európai államok lakói (kivéve a Szovjetuniót és Jugoszláviát) vízum nélkül utazhattak egymás országaiba. Megkezdték a műszaki határzár (szögesdrót) lebontását…

Fábri Zoltán „Körhinta” című filmjében egy termelőszövetkezetből kilépett gazda lánya beleszeret a téesztag fiatalemberbe, miközben apja egy durva lelkű gazdához kényszerítené: „Főd a főddel házasodik”. A filmet a cannes-i filmfesztiválon Arany Pálmára jelölték, a főszerepet Törőcsik Mari játszotta. Fábri „Hannibál tanár úr" című filmjét a forradalom előtt öt nappal mutatták be.

A Kossuth rádió műsorában október 23-án délután 15.00 órakor „Szólóművek” szerepeltek, a Petőfi rádióban pedig a „Népek zenéje” című műsor, mialatt Veres Péter, a Magyar Írók Szövetségének elnöke a Bem-szobor talapzatán felolvasta a szervezet kiáltványát a tömegnek, majd a Műegyetem diákjai a 16 pontot.

Fotó: Ornicsay László

Forrás: Retro évek. Így éltünk 1956 – Képes riport egy időutazásról, PressCon Kiadó, 2011