Október 23. - Trócsányi: ma is ugyanazok az értékek fontosak, mint 1956-ban
2017. október 24. 9:05

A körülmények változnak, de az igazi értékek állandóak, és ezek szükségesek a sikerhez és megbecsüléshez minden nemzet, így a magyarság számára a harmadik évezred elején is - mondta Trócsányi László igazságügy-miniszter az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére a Műegyetemi emlékműnél tartott ünnepségen vasárnap.

A tárcavezető a megemlékezésen mondott beszédében kiemelte: az 1956-osoknak sokat köszönhet nemcsak Magyarország, hanem egész Európa, sőt a világ is. Az 56-os magyar szabadságharcosokat is be lehetne sorolni az egyesülő Európa alapító atyái közé, ha ugyanis győztek volna, a kontinenst kettészelő vasfüggöny és fal előbb leomlott volna - mondta. Hozzátette: erkölcsileg így is győztek, a kommunizmus mítoszának lerombolása nélkül ugyanis nem lett volna lehetséges a szabad Európa.

A miniszter arról beszélt, hogy azok az egyetemista fiatalok, akik itt egykor nagygyűlést tartottak, nem tudták, hogy forradalmat robbantanak ki. Ők a követeléseiket fogalmazták meg a rendszerrel szemben, és "úgy döntöttek, hogy nem félnek többé". A történészek nagyjából egyetértenek abban, hogy az október 22-i hallgatói gyűlés mégis a forradalom nyitánya volt - közölte.

Felidézte: a műegyetemisták 16 pontba foglalták követeléseiket, és "ez a dokumentum merészségével és érettségével egyaránt ámulatba ejti az utókort". A követelések messze túlmutatnak az egyetemisták saját világán, "az ország iránti aggodalom hajtja őket" - mondta.

Trócsányi László kiemelte: 1956. október 23. erőszakmentes forradalom volt, fegyverhez a hatalom nyúlt először. "A félelem ellentéte nem a bátorság, hanem a hit", és a műegyetemista fiatalok hittek az emberi szó és néhány nemes eszmény erejében, a szabadság győzelmében.

Az igazságügyi miniszter idézte az alaptörvényt, amely szerint "egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki." Úgy vélte, ez az alaptörvény talán legfontosabb mondata, "1956 nélkül ugyanis nincs szabad, független és demokratikus Magyarország". 

Emlékeztetett: a rendszerváltás akkor kezdődött, amikor ki mertük mondani, hogy ami 1956-ban történt, az forradalom és szabadságharc volt. Felidézte, hogy Orbán Viktor mostani miniszterelnök Nagy Imre újratemetésén több százezer ember előtt követelte a szovjet csapatok kivonását", tudván azt, amit a műegyetemi ifjúság is tudott, vagy legalább érzett: "az az ország, ahol idegen katonák megszállóként vannak jelen, nem lehet sem szabad, sem független".

Trócsányi László szerint ami 1956. október 22-én történt, az 1990 májusában teljesedett be politikai értelemben, amikor a magyar nép hosszú idő óta először szabadon választott Országgyűlést. Közjogi értelemben pedig a 2011-ben elfogadott alaptörvény zárta le a rendszerváltást - tette hozzá.

A miniszter szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc üzenetei még hosszú ideig érvényesek lesznek, "ha emlékezünk és tanulunk belőlük, akkor még sokáig inspirálják és alakítják majd a magyar jövőt". Az egykori műegyetemisták 16 pontjában megjelenő eszmei minimumban ma is egyetért a magyarok túlnyomó többsége, ide tartoznak az egyéni és politikai szabadságjogok, a nemzeti függetlenség, a jogállam, a parlamentáris demokrácia, a társadalmi igazságosság.

Az igazságügy-miniszter elmondta: akkoriban az volt a kérdés, vajon csatlakozhatunk-e valaha is a szabad Európához, "ma arról vitatkozunk, hogy milyen Európát akarunk". "Európa jövőjéből részt kérünk, és alakítói is kívánunk lenni", mert "szabad, független országként részesei vagyunk és akarunk maradni az európai folyamatnak és a vitáknak" - szögezte le.

A tárcavezető úgy látja, korábban nem tapasztalt külső kihívásoknak kell megfelelnünk, és ebben a helyzetben szükségünk van az akkori műegyetemista fiatalok, a szabadságharcosok erényeire: a lelkesedésre, a jövőbe, a szabadságba, az igazság és a jog erejébe, a demokráciába vetett hitre, a hazaszeretetre és a szolidaritásra.

A körülmények változnak, az igazi értékek állandóak, és ugyanezek a tulajdonságok szükségesek a sikerhez és megbecsüléshez minden nemzet, így a magyarság számára ma, a harmadik évezred elején is - zárta szavait Trócsányi László.

MTI